Csonka András, akit a legtöbben Picinek becéznek, 60 éves. Gyakran srácnak tűnik manapság is. Kölykösnek, szelíd mosolyúnak, jó humorúnak. Mindezek mögött azért időnként ott munkál a depresszió és a színpadra lépések előtti drukk.
Pár hónappal azután, hogy elvégezte a főiskolát, bekerült a Família Kft. sorozatába, és szélsebesen országosan ismert lett. Már megvolt a szerződése a Vidám Színpadra, mire válogatásra hívták. Az az igazság, hogy eredetileg nem neki szánták a szerepet, hanem Faragó Andrásnak, de ő vidékre szerződött, ezért nem tudta vállalni. Csonkának meg az okozott gondot, hogy a szappanopera mellett nem lehetett színházi állása. Választania kellett. Bodrogi Gyula a Vidám Színpad akkori igazgatója azt mondta neki, hogy ekkora lehetőséget nem szabad kihagyni, menjen csak el nyugodtan forgatni, de ettől még rá mindig számíthat. Így is lett, rendszeresen visszahívta egy-egy szerepre. Ő pedig rendszeresen játszotta a sorozatban Picit, hiszen onnan ragadt rá a beceneve. Édesapja, Csonka Endre ugyancsak színész volt, mondhatnánk belenőtt a színházba. De ez csak félig-meddig igaz. Nyilván hatott rá, de alig látta színpadon, mert kései gyerekként 50 év volt közöttük, és mire nézhette volna, addigra már csak kis szerepeket játszott, és hamarosan meg is betegedett. Nehezen elviselhetővé, agresszívvá vált. András attól félt-fél, nehogy ő is arra a sorsra jusson, hogy nincs már rá szükség. Mindinkább távolodott tőle, miközben egyre jobban közeledett az édesanyjához, akivel bármit megbeszélt, a legjobb barátjává vált. Nem mert elköltözni otthonról, mert a papája verbálisan gyakran bántalmazta, a botjával fenyegette. Ez akkor kezdődött, amikor a Família Kft. is. A munkába menekült. Örült a népszerűségnek, ha úgy adódott szóba elegyedett bárkivel, de nem vált beképzeltté, nem szállt el az agya. Megmaradt kedves srácnak, ahogy most 60 évesen is lényegében az.
Szeret otthon kuksolni
Minden nyitottsága ellenére van hajlama a magányra. Szeret otthon kuksolni. Az első kerületben született, és azt szokta mondani, hogy ott is fog meghalni. Valamennyi szegletét töviről-hegyire ismeri. Gyönyörű panoráma nyílik a lakásából, szinte belátni az egész várost. Leginkább éttermekben eszik, ez a fő luxusa, meg még az utazásokat is imádja. Amikor édesanyja 63 évesen meghalt, az nagy trauma volt, sokan felajánlották, hogy főznek neki, sőt Pécsi Ildikó, megtapasztalva, hogy mennyire kiborult, még azt is felajánlotta, hogy költözzön hozzájuk. Éppen megérkezett Dubajba, amikor a mamája itthon szívrohamot kapott. Amint tudott, repült haza. De mire leszállt, már a halálhírét kellett hallania. Iszonyú dráma, megrázkódtatás volt. Megint csak a munkába menekült. Ma már úgy gondolja, ha újra kezdhetné, nem sorolná a magánéletét leghátra. Ugyanakkor nincs terhére, szereti, hogy az ország legkisebb településén is felismerik, szívesen lép fel vidéken is.
Önmagától mondott le a szerepről
Némiképp beskatulyázták a könnyű műfajba. Zenés játékokba, musicalekbe, kabaré tréfákba. Jól csinálja ezeket. Remek volt például a Madách Színházban a Mary Poppins-ban a vidám, géppuskalábú, háztetők tetején táncoló kéményseprőként, Bertiként. 225 ezer követővel rendelkező Facebook oldalán tette közzé, hogy nem hívták meg az ötszázadik, jubileumi előadásra, ahol pedig fölléptek a régebbi szereplők is. Ő korábban önmagától mondott le a szerepről, mert úgy érezte, hogy ehhez már idős, a fiatal táncosok között már nem tudja úgy ropni, mint ők. De a Játékszínben, ami most leginkább a szakmai otthona, a Hölgyválaszban, ami egy tánciskolában játszódik, bizony meglehetősen energikusan, temperamentumosan ropja.
Élete nagy ajándéka, hogy Máté Gábor telefonált neki. Nem akarta elhinni, hogy a Katona József Színház direktora hívja, hogy elvállalna-e egy szerepet Kerékgyártó István Skorpió című darabjában, a Belvárosi Színházban, amit ő rendez. Ez egy modern kori Lear király történet az elvadult, ridegen kegyetlen világban. Nagyon más, mint amit eddig csinált. Félt, hogy nem felel majd meg az elvárásoknak, de abszolút állja a sarat.
Azt szokta mondani, hogy a szakma bizonyos köreinek a szemében ő szálka, mert szappanoperában játszott, kereskedelmi tévében vezetett műsort, most is szerepel reklámban, popdalokat énekel, főleg könnyed produkciókban látható, ez csupa olyasmi, amire vannak, akik ferde szemmel néznek. És kiderült, hogy egy fajsúlyos közlendőjű, megrendítő előadásban is megállja a helyét. Jó lenne, ha folytatódna ez a „vonulat”, de szereti a többit is, amiben benne van. A munkája élteti. Meg a barátai. És az utazásai. A kollégáihoz képest sokat jár színházba. Szóval lehet, hogy nem a leghagyományosabb módon, de „kivannak” a napjai. Értelmes, élvezhető életet él. És az sem mindegy, hogy rengetegen szeretik!
