Március 2-án Az utolsó garabonciások II. – A magyar ellenkultúra (1958-1996) címmel szervez konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI).
"A konferencia az összes művészeti ágra igyekszik kiszélesíteni látókörét: hallhatunk építészeti, zenei, képzőművészeti, filmes, irodalmi és tánctörténeti előadásokat" – olvasható a szervezők MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
Mint írják, a rendezvényen többek között szó esik Koncz Zsuzsa pályafutásáról a Kádár-rendszerben, az 1989 előtti építészet és ellenkultúra viszonyáról, és kiderül, hogy mi volt Szilas Imre legnagyobb érdeme, illetve milyen mai lehetőségei vannak a keresztény könnyűzenének.
"A tavalyi konferencia tapasztalata az volt, hogy a 20. század második felében kialakított magyar kulturális fősodorral szemben számos jelentős alkotó képezett ellenáramot. Személyük és tevékenységük ismertté vált, hatásuk kellően jelentős volt ahhoz, hogy olykor maga a fősodor is válaszoljon rá". Az idei találkozó célja az, hogy az ellenkultúrát elméleti szinten is bemutassa – áll a közleményben.
A konferencián többek között előad Máthé Áron történész szociológus, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese, aki előadásában kifejti, hogy mit jelent az ellenkultúra, honnan származik a kifejezés és hogyan alkalmazható a kádári restauráció világára, illetve mi a különbség az ellenállás és az ellenzékiség között.
Martsa Piroska szobrász-restaurátor Martsa István szobrászművész életét és munkásságát tárja az érdeklődők elé.
Zuh Deodáth, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Lendület Morál és Tudomány Kutatócsoport posztdoktori kutatója arra keres választ, hogy az építészetben hogyan állíthat elő ellenkulturális terméket saját szakmájában egy olyan alkotó, aki hathatós anyagi támogatásra szorul művei megvalósításában, illetve akinek tervei utolsó részleteit is engedélyeztetnie kell.
Csatári Bence történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos kutatója Koncz Zsuzsa pályafutásának művelődés- és kultúrtörténeti szempontból érdekes, fontos, valamint a pártállam szempontjából rendszerspecifikus momentumaira fókuszál.
Bólya Anna Mária, a Magyar Táncművészeti Egyetem egyetemi docense, az MMA MMKI tudományos munkatársa azt vizsgálja, hogy Maurice Béjart "felforgató" és "ritualizáló" koreográfusi stílusát hogyan viszi tovább, értelmezi át Markó Iván, milyen új elemekkel alakítja ki saját, hungarikumként értelmezhető totális színházát.
Horváth Gergely, a Magyar Kultúráért Alapítvány csoporthoz tartozó Petőfi Media Group ügyvezetője előadásában a magyar keresztény könnyűzene kezdeteit, jelentőségét és mai lehetőségeit, valamint fontosságát emeli ki.
Falusi Márton költő, író, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa arról beszél bizonyos versek elemzése kapcsán, hogy létezik-e magyar neoavantgárd líra. Farkas Attila filozófus, az MMA MMKI tudományos munkatársa előadásában arról szól, hogyan támadta a korai magyar punk a kommunista rendszert, de annak értelmiségi ellenzékét is, és hogyan számolt le a hatvanas évek eszméivel. Szekfű András filmtörténész, címzetes egyetemi tanár előadásában bemutatja Müller Péter Sziámi útját az Ex-Kódex című filmhez.
A közleményben kiemelik: a találkozó célja, hogy számos legendával leszámoljon, így az Állambiztonsági Szolgálat és az ellenzéki jellegű ellenkulturális rendezvények, performanszok és a koncertek kapcsolatát is elemzik a kutatók. "Számos egykori és mai tabu kerül terítékre: így például a hit és az underground, az újprotestáns kisegyházak kulturális szerepe, vagy éppen a keleti spirituális tanok térhódítása" – áll a konferencia ismertetőjében.
Mint írják, azt is elemzik az előadók, hogy mit jelentett az ellenkultúra a 3T rendszerét kényszerűségből elfogadó művészek számára. Felmerülhet továbbá a kérdés, hogy a felszámolt parasztság öröksége, a népművészet az 1980-as években mivel járulhatott hozzá a kortárs művészetekhez – olvasható a közleményben. A szerdán 10 órakor kezdődő konferencia élőben követhető az MMA MMKI YouTube-csatornáján.
