Először látható Budapesten a Varidance és a dunaújvárosi Bartók Színház János vitéz című produkciója: a kétfelvonásos, élőzenés "tánckölteményt" Szirtes Edina Mókus, valamint Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák közreműködésével a RaM Színházban mutatják be csütörtökön.
A Vári Bertalan vezette Varidance és a Bartók Színház társulata Petőfi Sándor alkotását, amelyet Kacsóh Pongrác zenésített meg 1904-ben, új hangszerelésében mutatja be. A RaM Színházban a darab a budapesti premiert követően február 20-án két alkalommal és március 17-én is látható.
A művet Szirtes Edina Mókus hangszerelte át Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák hangszerparkjára. A zenészek a színpadon élőben kísérik a táncművészeket.
A zenekar és a muzsika a narrátor szerepét tölti be. A táncművészek ritkán szólalnak meg, akkor is az eredeti műből idéznek – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, a magával ragadó zenei hangzást különleges látványvilág egészíti ki, a jelmezek, a díszletek, a fényjáték teszik teljessé a vizuális élményt. "A magyar népi motívumok jól megférnek a francia király UV szemüvege mellett, ugyanúgy, mint a falusi élet díszletei a stroboszkópos udvari partidizájnnal" – jegyzik meg az előadás ismertetőjében, amely szerint a darabot új, egyedi nézőpontból mutatja be a társulat.
A közleményben Vári Bertalan táncművész, koreográfus felidézi: amikor Ferenczi Györgyék zenéjét hallgatta, akkor jutott eszébe, hogy milyen jó lenne a János vitéz a rájuk jellemző hangulattal. Büszke a darabra, úgy érzi, hogy sikerült magasra tenni a lécet és egy értékes, érdekes, izgalmas előadást létrehozni – emeli ki a koreográfus.
A közlemény idézi Szirtes Edina Mókust is, aki szerint a János vitéz teljesen más feladat volt, mint egy verset megzenésíteni, hiszen ezúttal egy meglévő zenét kellett egy egészen más világba helyezni. A hangszerelés ebben az esetben ugyanolyan érték, mint maga a dallam, hiszen a hangszerpark teljesen más, mint az eredeti műben. "Ferenczi Györgyék stílusa ebben a helyzetben adott, ők egy nagyon szikár, nagyon erős, egy igazi szittya, karakán hangulatot hoznak az én kis álmodozó, repdeső pillangóimhoz" – jegyzi meg a művész.
Mint Ferenczi György hozzáteszi, nem a kornak akarnak megfelelni, hanem azt akarják megmutatni, hogy ebben a korban mit mond számunkra ez a gyönyörű darab. (MTI)
