Nemes Nagy Ágnes 100 éve született.
Nemes Nagy Ágnes 60 éve írt, Az aranyecset című verses meséjének első élőszereplős színpadi feldolgozását mutatja be a Zichy Szín-Műhely a szerző születésének 100. évfordulója alkalmából. (A költő 1922. január 3-án született. ) A január 14-ei ősbemutató mellett ugyancsak jövőre a költő, műfordító és pedagógus munkásságát bemutató előadást is szerveznek a Zichy Szín-Műhely a „Színház az iskolákba megy” programja keretében. Az iskolai sorozatban a Pilinszky János születésének 100. és halálának 40. idei évfordulója alkalmából a MÜPA, VersszínházTM és a Zichy Szín-Műhely koprodukciójában készült World of Pilinszky (Létmesék kicsit és nagyon fölnőtteknek) című, többszereplős összművészeti monodrámát is bemutatják országszerte. Az előadások létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.
Zichy Gabriella, a Zichy Szín-Műhely alapítója elmondta: „Kultúrateremtő missziónk keretében néhány évvel ezelőtt hiánypótló és egyedülálló kezdeményezéssel létrehoztuk a „Színház az iskolákba megy” projektünket, amelynek célja, hogy a diákok saját iskolájukban, ’rendhagyó irodalomóra keretében’ ismerhessék meg magyar költők műveit. Az iskolai sorozatunk következő része a 2022-ben 100 éve született Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító és pedagógus munkásságát bemutató előadásunk lesz, ami azért különleges, mert alapszövege, Az aranyecset – Keleti mese hatvan esztendeje vár arra, hogy önálló színpadi darab formájában láthassák a nézők. A mese 1962-ben született, és eddig csak óvodásoknak szóló, bábszínházi adaptáció készült belőle, a mostani lesz az első élőszereplős színpadi feldolgozása. Az előadást elsősorban az alsó tagozatosoknak szánjuk. Egy olyan szerzőt szeretnénk megidézni, aki mindig nagyon vigyázott arra, hogy megértéssel, és ne távolságtartással közelítsen a gyerekekhez. Művei páratlanul jelentésgazdagok: Az aranyecset szimbolikáján átsejlenek a keletkezés idejének társadalmi feszültségei, a mese mégis könnyen követhető akár a legkisebbek számára is, mivel a vers ritmikus hangzásával, dinamikájával, varázslatos képeivel már az érzékek szintjén magával ragad. Nemes Nagy Ágnes hitt abban, hogy a gyermekek maguk is költők és „minden megmozdulásuk költészet”.
