Az Amy világa előadása a Belvárosi Színházban Hernádi Judit jutalomjátékának is tekinthető. De természetesen nem csak az, anya és leánya viszonyáról, a művészlétről, a színház kulisszatitkairól szól.
Hernádi Judy Allenként nehezen elviselhető, igencsak karakteres személyiséget játszik, aki színésznőként sokkal nagyobb tehetség, mint anyaként. Utóbbiként eléggé leuralja a lányát, meg akarja mondani, mit csináljon, kit szeressen, pontosabban, hogy kit ne. Egyeduralomra törekszik felette. Féltékeny rá. Pokolian erős személyiségével óhatatlanul elnyomja, de még rá is tesz néhány lapáttal. A férje halála után szeretethiányban szenved. Nemtelen eszközökkel is hatványozott szeretetet akar kicsiholni. A lánya is igencsak szeretetéhes. Több megértésre vágyna az anyjától. Azonban rendszeresen elbeszélnek egymás mellett. Reménykednek, hogy kapcsolatuk jobbra fordul, ám inkább rosszabbodik, elmérgesedik, miközben mégis igyekeznek egymásba kapaszkodni. Iparkodnak, hogy helyrerázzák közös dolgaikat, végre-valahára közös nevezőre jussanak. Ehelyett mégis marad a kínzó hiány, magány.
Anya és lánya között gyakran sistereg a levegő, szinte tapintható a feszültség. A nagy színésznő nyomasztóan meghatározó személyiség. Eszelős kisugárzása, atmoszférája van. Hangja tud sejtelmesen búgó lenni, de ridegen, elutasítóan meg is keményedik, ha erre van szükség. Mimikája ezernyi érzés kifejezésére alkalmas. Ha akarja, megjátszik bármit, színésznősködik, máskor pedig valódi érzelmek törnek elő belőle, elsöprő erővel. Olyan, mint a veszélyes, kiszámíthatatlan vulkán. Rejtélyes és kitárulkozó, akár egyszerre. Amy, a lánya nincs könnyű helyzetben mellette, sokszor az árnyékában. Gombó Viola eljátssza a fájdalmas küzdelmet az önállóságáért, a felnőtté válásért, a szerelemhez való jogáért.
Jókora párharcokat látunk. Érdekérvényesítési párbajokat, ádáz szócsatákat. Sorjáznak a felfokozott hangulatú szituációk, az egymásnak feszülések. A lány bevallja anyjának, hogy terhes, és kéri, ne árulja el a barátjának, mert később ő akarja megmondani neki. Az anya utálja a srácot, le akarja róla beszélni Amyt, pofákat vág, gunyoros megjegyzéseket tesz, undok hangsúlyokat használ. A gyereke ott áll leforrázva, de dacosan, ellenszegülést kifejező, elszánt arckifejezéssel. Felhorgadások és kínos csendek váltakoznak. Miközben egymásnak ugranak, lerí róluk, hogy mindketten szeretetre sóvárognak.
A cikk folytatása a Pepita magazin októberi számában olvasható.
