A kezdetben marconának, gonosznak tűnő, és persze naná, hogy végül kiderül, hogy aranyszívű Shrek, változatlanul hódít. 2001-ben mutatták be számítógépes, 3-D-s animációs filmen. Ebből nem volt nehéz kitalálni, hogy lesz musical is, amit most a József Attila Színház tűzött műsorra.
Shrek, a Musical címmel adják, amit erős túlzásnak tartok. Mert ez azt jelenti, hogy ez a legeslegjobb, vagyis a musicalek musicale. Tény, hatalmas sikert aratott a világban, de azért ilyen szempontból éppen a most a Madách Színházban bemutatott Jégvarázs sem kutya, amit ráadásul az a musical nagyhatalommá avanzsált Szente Vajk fordított részben, aki a Shrek rendezését jegyzi. Már a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt belőle két előadás, ami, részben változott szereposztással, bekerült a kőszínházba, sajnos élő zenekar nélkül. Zenés darab esetében ez ellen nem győzöm felemelni a szavamat, miközben értem a spórolási szempontokat. Ám a zenekar aznapi inspirációjának elmaradása, az oda-vissza játék hiánya a muzsikusok és a színészek között, mindig sokat levesz a produkció értékéből.
Más mesehősök is megjelennek
De ettől persze a Shreknek még mindenki örül, belopta magát felnőtt és gyerek szívébe. Nyugi, nyugi, ha minden igaz, jövőre már bambulhatjuk a Shrek 5-öt is a mozikban. Az a kis idő pedig valahogy csak átvészelhető a színházban. A gyerekek imádják, hogy más mesehősök is megjelennek a deszkákon. Ez már az első filmben is így volt, mert a gyártó DreamWorks parodizálni akarta a „szomszédvár” Walt Disney produkciókat. Még ügyvéddel is megnézették, hogy nem lehet-e ebből komoly baj.
Most már elképesztő hány „vendég” mesehős tobzódik a deszkákon, a logikus dramaturgiának némiképp fittyet hányva. Pinokkió, Piroska és a Farkas, Rút kiskacsa, Pán Péter, Lúdas Matyi, de még három malac is van, így a Farkas nem csak Piroskára, hanem rájuk is veszélyes lehetne. Együtt velük fenemód jól járhatna, desszertként pedig még behabzsolhatná a Rút kiskacsát. Ám ez nem történik meg. Az azonban igen, hogy az esti premieren is szép számmal megjelenő gyerkőcök örülnek valamennyi általuk felismert mesefigurának.
Ez leginkább revü
A felnőttek egy része pedig valószínűleg rájön, hogy jó, jó, van azért egy cselekményszál, meg adódik ármány, gonosz, akit le kell győzni. Musicalekbe általában egyetlen fő-gonosz van, akit, ha taccsra tesznek minden jóra fordul, de ez valójában azért leginkább revü. Sok szereplő kavalkádja. Ezúttal Kovács Yvette Alida által tervezett jelmezek szín- és formapompája. És persze Szente állandó koreográfusának, Túri Lajos Péternek az aranybányája. Mert kitalálhat mindenféle ötletes mozgást egészen különböző karakterekhez, így-úgy táncolni tudó színészeknek, meg a mind izmosabb tánckarnak.
Zöld Csaba behemót, kedvelhetően pocakos, némiképp karikaturisztikus Shrek, öblös hanggal, imbolygó járással. Nagy darab szörny, soha nem rémisztő marconasággal, a gyerekeknek eszük ágában sincs tőle megijedni.
Nyilvánvaló, hogy bizonyos mértékig A Szépség és a Szörnyeteg című mese is ihlette William Steig 1990-ben napvilágot látott tündérmeséjét. Ám abban a szörnyeteg végül deli legénnyé változik, és így nyeri el szépséges szerelmét, meg az örökké tartó boldogságot. Azonban a Shrek Shrek marad, sőt a gyönyörűséges hercegnő is ogre-vá, tehát sokak szemében akár szörnyeteggé változik. Vagyis ez utóbbi mese toleránsabb, azt hirdeti, hogy nem kell szépnek és gazdagnak lenni a boldogsághoz. Az elfogadottsághoz lehetsz ilyen is, olyan is, révbe érhetsz, örülhetsz az életnek. Valószínűleg ez a mögöttes tartalom, a markáns karaktereken kívül, a mese kimeríthetetlennek tűnő sikerének titka.
Fiona hercegnő, aki rabságban várja, hogy megmentse egy szép-szál királyfi, Tóth Angelika. Eljátssza a csalódottságot, hogy csak egy csúf ogre jött őt kiszabadítani. De aztán, amennyire vázlatosan lehet, mert többre ebben a darabban nincs lehetőség, azt is, hogy fokozatosan rájön arra, vállalnia kell önmagát. Hiszen bármennyire is igyekezett titkolni, végtére ő is ogre, így az, vagyis Shrek passzol hozzá. Persze a leghálásabb szerep a csupa szívjóság, ráadásul viszonylag józan ész beszélő szamár, Blazsovszky Ákos ki is aknázza a lehetőségeket.
Farquaad Nagyúr, a legyőzendő fő-gonosz, az elaljasult hatalmaskodó, Fekete Gábor azért úgy ármánykodik, nehogy igazából féljen tőle egyetlen gyerek is. Sári Éva Sárkány gyanánt olyan bombázó nőt ad, aki azért hajlik a jó szóra. Károlyi Krisztián, Katona Zsolt, Bergendi Áron, Molnár Szilvia, Holczinger Szandra, Formán Bálint, Pethő-Tóth Brigitta, Ruzicska Péter, Kucskár Kamilla, Brunczlík Péter, Veres Dóra, Szucskó Noémi, Asszú Ábel, Horváth Barnabás, Fáncsik Roland és még jó néhányan, akár több szerepet is megformálva, tobzódnak a színpadon úgy, úgy, hogy időnként alig férnek el Rákay Tamás mesés díszletében. David Lindsay-Abaire és Jeanine Tesori darabja, Galambos Attila és Szente fordításával, Kéménczy Antal zenei vezetésével, általában jól megszólaló dalokkal, a József Attila Színházban áll a lábán. Könnyen megjósolható, hogy magabiztos siker lesz.
