Sebők Maja: Kiderült, hogy fel tudom szabadítani az embereket

Élnek köztünk művészek, akik megvillantják tehetségüket, aztán egy ideig kevesebbet látjuk őket. Sebők Maja is tizenkét évre eltűnt a szemünk elől, mert Kolozsváron építette a karrierjét. Hamarosan Szegeden Stuart Mária szerepében láthatjuk, Pesten pedig a Minden negyedik című drámában, amely olyan nőkről szól, akik megélik a bennük fejlődő élet elvesztését.

– Mit csinál télen egy szabadúszó színésznő?

– Rengeteget dolgozik és újabb kihívásra készül. Balog József írta és rendezte a SEM – Stuart/Erzsébet/Mária című darabot, amelynek megkaptam az egyik főszerepét, izgalmas vállalkozásnak tűnik. A bemutató november 19-én lesz Szegeden, a ZUG művészeti tetthelyen. Csábi Anna pedig a Minden negyedik című előadásba hívott, amelyet november 8-án a Radnóti Tesla Laborban mutatunk be.

– Komoly témát jár körbe, igazi tabudöntögető darab. Szerinted mennyire fogják a nézők befogadni?

– A darab a gyereküket a várandósság alatt, szülés közben vagy röviddel azután elvesztett családok gyászáról szól. Sokan nem tudják, de minden negyedik nő érintett ebben, küzd ezzel a helyzettel. A szövegkönyv végleges verziója közös munka volt, de Csábi Anna több mint egy évet töltött kutatással. Olyan nőkkel, családokkal beszélgetett, akik átélték ezt a veszteséget, és történetüket megosztották vele azért, hogy segítsenek a sorstársaikon és a társadalmunk érzékenyítésén. Nagyon jó volt Bodor Johannával dolgozni, aki sokat segített a mozgásban és külső szemként, valamint Szegvári Júliával, akinek a zenéje fontos szála az előadásnak. Nekem ez a darab arról is szól, hogyan lehet megtanulni a legnagyobb tragédiákkal is együttélni. Ki kell emelnem, hogy az életigenlés és a valós történetek mellett Borbély Szilárd versei is szerepelnek a darabban.

– A versek fontos kapaszkodók?

– Anna csodálatosan építette fel az előadás dramaturgiáját. A versek egyfajta támpontjai a prózai szövegnek. Engem különösen megragadott A dinnye című vers. Hadd idézzek belőle egy részletet! „Egy dinnyét is vettem, és aztat cipeltem. Minden meglett végre. Rendbe várhattuk, semmi másra nem kellett már figyelni. Így aludtam el azon az este. Megkönnyebbülve. Éjszaka azonban vérezni kezdtem. Reggelre a kórházban a vérzés csökkent, azt mondták, a baba egészséges. Két nap múlva újra erősen folytatódott. Az orvos azt mondta, ez vetélés, maga el fog vérezni. Meg kell indítani a szülést.”

A cikk folytatása a Pepita magazin novemberi számában olvasható.