Mikor a Te rongyos életet forgatták, a fülünkbe jutott, hogy Rubold Ödön, aki az egyik főszerepet – Báró Samoday Kornélt – játssza benne nagyon jó pasi, sőt még meztelenül is feltűnik egy pillanatra. Akkor az Ugocsában az első sorból akartuk látni a filmet és Ödönt. Láttuk, de őt meztelenül soha. Állítólag kivágták azt a jelenetet. Viszont a film nagyon jó volt, különleges hatása máig tart.
Azóta a film és színház mellett a versek népszerűsítésében kivételes feladatot vállalt. Hat éve találkoztunk utoljára. Mi történt azóta?
2017 tavaszán vett teljes színészi státuszba Vidnyánszky Attila, ugyanis engem nem színészként szerződtetett 2014-ben, hanem a Nemzeti Színház ifjúsági programjainak felelőseként írtam alá a szerződést. Vagyis, addig is „nemzetis” voltam, de csak hat éve vagyok hivatalosan is a Nemzeti Színház színésze. Addig az ifjúsági programokat intéztem a színházban. Kitaláltam, szerveztem, rendeztem. Most igen sok szerepem van, ezek évad közben eléggé lekötnek. Egy nagyon nemes és díjazandó vállalásban is részt veszek a Nemzeti Színház és a MÜPA együttműködésében immár 10. alkalommal versesteket rendezek a Nemzeti színészeivel. Évadonként egy ilyen estem van. A programsorozatban a klasszikus magyar irodalom legrangosabb költőit mindig más kortárs költő író mutatja be saját ízlése szerint. Nagy Lászlót, Pilinszkyt, Arany Jánost, Babits Mihályt, Kormos Istvánt. A Vers-estek szerkesztője Keresztúry Tibor, aki nagyon jó ráérzéssel választja ki a párokat.
Melyik előadás okozta a legnagyobb meglepetést?
Karafiáth Orsolya Vörösmarty Mihály költeményeivel, telt házzal ment a MÜPA Fesztiválszínházában.
Elég rendhagyó párosítás.
Éppen ettől volt annyira izgalmas! Ez nagy meglepetést okozott a nézőknek, ugyanis nem asszociáltak volna egy olyan avantgard személyiség, mint Karafiáth Orsolya rajongására a világirodalmi értékű nagy klasszikus, Vörösmarty életművéért. Vagy ki gondolta volna, hogy Kukorelli Endre Arany János fan. Ezek nagyon izgalmas estek voltak, ahogy nekem is a felkért költőkkel, előadókkal való együttműködés. Ahogy Takács Zsuzsával, az év ifjúsági írójával, vagy Kemény István és Kis Judit Ágnes József Attila díjas költő, írókkal való megismerkedés. Nagyon értékes, élvezetes találkozások voltak. Alig várom, hogy 2024-ben rendezhessem a szenzációs, Kossuth–díjas költőt, az erdélyi születésű Kányádi Sándort. Személyesen is ismertem, imádtam és soha nem felejtem, mikor 85 évesen, kicsit másnaposan kétórás showt nyomott a kertjében verstáboros diákjainknak.
Érik még kihívások?
Ilyen szempontból szerencsés vagyok. Vidnyánszky tavaly megbízott, hogy Esterházy Jánosról rendezzek meg egy olyan darabot. Nagy öröm ez, hisz egyrészt, a színházamban rendezhetek, és a kollégákkal is egy másfajta kapcsolatom alakulhat ki, hisz ezúttal nem mint színész, hanem mint rendező állhatok mellettük. Másrészt ez egy speciális feladat, hisz egy, a Felvidéken élt magyar mártír politikusról van szó, aki sok embert megmentett. A jutalma mégis 12 év börtönbüntetés volt. A gulágot is megjárta, végül Morvaországban a mirovi börtönben halt meg. Alsóbodokon van eltemetve egy gyönyörűséges helyen, amely ma már zarándokhely. Erről a hihetetlen életútról kellett egy másfél órás előadást rendeznem. Óriási segítség volt Lukácsi György dramaturg kollegám munkája, aki korabeli levelekből, újságcikkekből, híradós részletekből kutatta, és írta meg Esterházy életét. Még folyik Esterházy János boldoggá avatása, addig is Isten szolgája az ő hivatalos elnevezése.
Ön a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Jászai Mari-díjas színművész. Melyik díjára a legbüszkébb? Úgy tudom van 13.
A Szeleczky Zita-emlékgyűrűt elsőként nekem szavazták meg a „versügyeim” miatt, és mióta nem találkoztunk, érdemes művész is lettem. Édesapám szerettette meg velem a verseket, ő javasolta, olvassak Adyt. Nála mindenre találok gondolatot. Így is lett. Készülök egy Apák és fiúk estre, ami a Duna Művészegyüttesnek egy főhajtása a nagyszerű koreográfus elődök előtt. Juhász Zsolt Harangozó-díjas koreográfus, az együttes művészeti vezetője megkért, hogy az előadáson belül vállaljak dramaturgiai munkát és fellépést is. Kölcsey Ferenc által az unokaöccséhez írt Parainesis Kölcsey Kálmánhoz csodálatos intelmeiből hét darab kis részletet fogok előadni a táncszámok között. Óriási kihívás, durván két oldal mindössze, de már most tanulom, mert nagyon nehéz régiesen fogalmazott magyar szöveget úgy előadni, hogy az természetes legyen és a mai fül is megértse, hogy miről szólnak ezek a csodálatos gondolatok.
Táncolni nem fog?
Azt nem, bár tudnék! Jövőre 70 éves leszek, de ha tehetem, naponta lefutom a hat kilométeremet.
És a halászlé azóta is rendszeresen rotyog a bográcsban?
Naná. Tolnai vagyok, tésztával esszük a halászlét, ahogy Baján is. Otthon többször is esznek halat egy héten, én azért nem főzök ilyen sűrűn. A székelyföldi verstábor azóta is megy, viszont idén egybeesik a halfőző versennyel. Ettől függetlenül időnként alágyújtok. Ez nálam szenvedély. A lányom, aki Marosvásárhelyen színésznőnek tanul, már lediplomázott, és most vették fel mesterszakra. A fiamék pedig gyermeket várnak, én pedig az unokámat. Hamarosan a közelembe költöznek, így sűrűbben összejön a család, és én is gyakrabban fogok halászlét rottyantani.
Ha tudna festeni, most milyen képet festene?
Nem vagyok egy nagy képzőművész, de gyermekkoromból töltekezve napocskákkal rajzolnék tele egy lapot.
Írta: Tarnócai Éva
Fotó: Somogyi György
