Az Anconai szerelmeseket „prolongálta” a József Attila Színház Anconai szerelmesek a Balatonon címmel. Vajda Katalin megírta az évtizedek óta országszerte kiugró siker folytatását. Az olaszos életérzés, a nosztalgia, az örökzöld slágerek, a temérdek humor csaknem 30 éve hódítanak.
Persze lehetnek ellenérzések a folytatással kapcsolatban, gondolhatják sokan, hogy miért kell egy rókáról két bőrt lenyúzni, vagy éppen azt, hogy a második rész úgysem lesz olyan jó mint az első, ami még pár éve is annyira vonzott, hogy Veszprémben is megnéztem, ahol egyébként már jóval korábban is adták. Durrantak a poénok ahogyan kell, tombolt az iróniával vegyített érzelmesség, harsogtak a dalok, kék volt az ég, mediterrán módra túlfűtött a hangulat, és forrt a vér. Azt mondják, hogy nincs biztos siker, de csaknem három évtized alatt az Anconai szerelmesek valahogy azzá vált.
Kiszabadult a szellem a palackból
A Radnóti Színházban tartott ősbemutató előtt pedig többen nem bíztak Vajda Katalin komédiájában. Akadtak akik méltatlannak tartották arra, hogy egy művészszínház ezzel rukkoljon elő. Kulka János annyira lázadozott, hogy próba közben adta vissza Don Tomao szerepét, ami aztán Szervét Tibornak az élete egyik legjobb alakítása lett. Valló Péter rendezésében kiszabadult a szellem a palackból. A sok „vérdrámát” játszó kiváló színészek élvezték a lehetőséget, hogy akár harsányan, vásárian komédiázhatnak, élvezettel mutogathatják ripacsvénájukat, „dobálhatják” a poénokat, nyíltszíni tapsokat is kapva, rapid módon is babérokat aratva. Úgy tűnt, hogy hülyéskednek, ahogy belefér, de, hogy ezt a hatást elérjék, ahhoz tűpontosan kellett játszaniuk. Valljuk be, mindez lehetett volna borzalmas is, amikor a ripacsvéna nem számít dicséretnek, hanem az ízlésficam förmedvényes szinonimája, és amikor az amúgy is giccsbe hajló dalokat olyan nyúlós, hatásvadászó szirupossággal éneklik, hogy borsódzik tőle az ember háta. Szerencsére nem ez történt, Valló meglehetősen biztos kézzel vezette a színészeket, és ráérezve a darab erényeire, pontosan tudta mit akar vele. Vajda Katalin, aki addigra már több színpadi sikert megalapozott, mindenkinek hálás szerepet írt, ha úgy teszik, jutalomjátékot.
Halmozódnak a félreértések
Így van ez az Anconai szerelmesek a Balatonon esetében is. Bár az eleje kissé hosszadalmasra sikeredik, mert be kell mutatni a régi, már némiképp megkorosodott és az új szereplőket. A történet szerint ugyanis az Anconai szerelmesek fiataljai már a gyerekeikkel, akik hasonló korúak, mint amilyenek egykor ők voltak az első darabban, a Balatonra jönnek nyaralni, ahol persze „véletlenül” összefutnak az olaszországi kalandjaik, liezonjaik már némiképp megkorosodott „hőseivel”, akiktől akár gyerekük is származott úgy, hogy ő nem tudja ki a másik szülője. A magyar tenger partján naná, hogy egymásba futnak. Így lelepleződnek elhallgatások, hazugságok, turpisságok. Halmozódnak a félreértések, a helyzetkomikumok, az értetlenkedések, a megrökönyödések, a csodálkozások, a dührohamok, a melegtől szó szoros, és átvitt értelemben is vett felforrt agyvizek.
Vajda ezúttal is merít a commedia dell’ arte vásári hagyományaiból, elcsakliz kicsit Goldonitól, Molière-től ugyancsak. Telivér, eleven, valamennyi színész számára hálás szerepeket írt. Lerí róluk, hogy igencsak szeretik is játszani. Ki jobban teszi, ki kevésbé, de az egész előadásnak svungja van, humora, az 1989-es év Balatonján is megteremtődik a mediterrán életérzés, és a nosztalgikus hangulat.
Fontos, hogy az olasz slágereket a Kéménczy Antal által vezetett élő zenekar játssza, ha kell pattogóan temperamentumos stílusban, vagy éppen érzelmekkel alaposan feltöltötten. Olykor már-már a sziruposság határán járva, de vigyázva, hogy giccsbe véletlenül se csússzanak át. Ezt amúgy is megnehezítenék Fábri Péter kiváló magyar dalszövegei, melyek gyakran erősen ironikusak, olykor egyenesen gunyorosak, az is előfordul, hogy politikai áthallásoktól sem mentesek.
Hargitai Iván rendező habkönnyű szórakoztatás ide, vagy oda, komolyan vette a szituációkat. Érzékelteti, hogy akár sorsok, életek is múlhatnak azon, ki kivel fut össze, mit vall be, sikerül-e kibékülni, egymás kebelére borulni, összeölelkezni. Ezzel emeli a tétet, és ettől a humor is csattanósabbá válik.
Kiadós kedvvel komédiáznak
Fila Balázs privatizált SZOT üdülő tulajdonos, ami már önmagában eléggé abszurd, de még Békés elvtársnak is szólítják. Szulák Andrea a feleségeként hol rémülten, hol rafináltan igyekszik keverni-kavarni, befolyásolni az eseményeket. Nemcsák Károly időskori amorózó. Horváth Csenge pillanatok alatt szerelembe eső lány, akibe Békés elvtárs két fia, Fekete Gábor és Lukács Dániel megszemélyesítésében, is első látásra belezúg.
Szabó Emília, Zöld Csaba, Pikali Gerda, Chajnóczki Balázs, Kucskár Kamilla, Fehér Anna egyaránt kiadós kedvvel komédiáznak. A tánckar, Horváth Ádám intenciói szerint, teljes erőbedobással ropja. Papp Janó szemkápráztatóan színes jelmezei humorforrásként is szolgálnak. Horesnyi Balázs üdülődíszlete lepukkant épületet mutat, mégis nosztalgikus érzéseket kelt.
Jelentős munka, játékkedv van a produkcióban. Abszolút élvezik a színészek, és ettől a nézők is. Pótszékes, hosszú sikerszériára lehet számítani.
