A Jászai Mari és EMeRTon-díjas görög származású színésznőt először a Rontás és reménység című filmben láttam. Jól emlékszem Papadimitriu Athina szépségére és sugárzására. Abban az évben a Film Színház Muzsika címlapjára is felkerült. Nem sokkal később az Ódry Színpadon remekelt Salomeként.
Sokkal több díjat kaptál, de felsorolni is nehéz…
De szeretném mégis megemlíteni az Ivánka Csaba-díjamat, amire nagyon büszke vagyok. Kollegám volt, évekig játszottunk egy színházban. Nagyon szerettem. A híres Csíksomlyói Passió előadásban, az István a királyban és a La Mancha lovagjában ő volt a Don Quijotém. Nagyon jó ember, színész és rendező volt. Csaba mindemellett egy együttest is alapított, rengeteg koncertet adtak. Emlékére a családja létrehozott egy alapítványt, melynek célkitűzése évente egyszer a díj átadása. Ezért is különösen fontos a számomra az Ivánka Csaba-díj.
Mikor az első interjút készítettem veled, 1995-ben, szemedet hunyorgattad a fényben, álmos mozdulatokkal szedegetted ki arcodból a hajszálakat, miközben a csésze kávéval egyensúlyozva kerested a széket. Egyértelműen reggel volt, és ez interjú céllal egy színésznő számára gyilkos időpont. Bocsánat kérően kerestem arcodon az álmos ráncocskákat, de semmi ilyet nem találtam. Ez az interjú akkor készült, mikor az Electrát forgattad.
Siófokon a Nemzeti üdülőben találkoztunk. 15 éven keresztül minden nyáron ott voltunk, évadzárástól évad kezdésig. A társaság kiváló volt, a gyerekek azóta tartják a kapcsolatot. A siófoki kikötő egy elszigetelt részen volt ez az üdülő, amit aztán lebontottak és a pusztulaté lett. Visszatérve az Elektrára… Pilisborosjenőn forgattuk a rockopera filmet, nagy melegben, kevés pénzből, de nagyon jót sikerült csinálni. A csapat remek volt. Sokan mondták, hogy ezen a filmen nőttek fel.
Milyen karakterű szerepek találnak meg mostanában?
A cigány karakter már 14 éves koromban megtalált, Sára Sándor Feldobott kő című filmjében, a mai napig játszom roma szerepeket. Ahogy most is a Szomnakaj /Aranyom/ című gypsy musicalben. Mostanra már az összes banya és mostoha szerep megtalál. Szívesen játszom ezeket a karaktereket, amelyhez szerencsére a temperamentumom és hangom is eléggé hozzásegít. Ezek igazán jó feladatok, de nagyon szeretem a lírai, érzelmes, finom szerepeket is. Ilyen volt a Nyomorultakban Fantine, aki tiszta is, naív is, mégis olyan helyezetbe kényszerül, amely terhét már bírja cipelni, végül fiatalon meghal. Ez a szerep nagy élmény volt nekem is és a közönségnek is.
A Ruszt József rendezte Rómeó és Júliát a Józsefvárosi Színházban láthatta a közönség. A kritika lebilincselő jelenségként írt rólad, kiemelve bravúros színészi játékodat.
Ez a szerep is hasonlóan mélyen érintett ahogy a Jézus Krisztus Szupersztárban Mária Magdolna szerepem is a Rock Színházban. Ezeket a lehetőségeket azért értékelem sokra és azért fontos számomra az érzelem ezekben a lírai szerepekben, mert így meg tudom mutatni az érzékenységemet. Fiatalon nagyon sokáig azt gondoltam, hogy nem akarok önálló estet csinálni, mert nem bíztam abban, hogy 1 órán keresztül le tudnám kötni a nézőket. Aztán mégis csináltunk egy estet és észrevettem, hogy velem lüktettek a nézők. A mai napig járunk Müller Péter Szeretetkönyvével. Ugyan nem vagyok egyedül, zenész társam, Kutik Rezső gitárjátéka erősíti a tartalmat, így azóta is ki merek állni a színpadra, egyedül.
Ha az unokádnak megszeretnéd mutatni, hogy nagyi mit csinál, milyen színésznő, mit mutatnál meg neki?
Gyerekként szívesen elvinném a Lovasszínházba, bármelyik előadásra, de első körben a Honfoglalásra, a lovak és a történelem miatt. Kamaszkorától Teigh–Wasserman: La Mancha lovagjában Aldonzát. Az Elektra mindörökkében Elektrát, a Nemzetiben Tamási Áron Énekes madarát. Kerényi Imre rendezte a Nemzetiben, ez egy székely népi játék, tradicionális és hamisítatlan folklór, ezért megpróbáltam azt az igazi erdélyi tájszólást beszélni, amelyben Botár Endre színész kollegám segített. Felvetettem vele a teljes szöveget, hisz ő erdélyi, ott született, így tanultam meg a szerepemet. Úgy örültem, hogy sikerült ezt az ízes, kicsit éneklős, erdélyi nyelvjárást visszaadnom, talán ez lehetett az oka, hogy díjat kaptam ezért a szerepemért a Nemzetiben.
Szókimondásod, őszinteséged, ösztönös megnyilvánulásaid híresek. Mit nyertél és mit vesztettél emiatt?
Semmit nem vesztettem, de sokat nyertem. A szüleimtől ezt tanultam, soha nem tudtam sem hazudni, sem kamuzni. Nekünk, embereknek az a bajunk, hogy vannak hátsó gondolataink, ezerszer megtekerjük azt, amit mondani akarunk, az egyszerű érzéseket túlbonyolítjuk, és mindig meg akarjuk fejteni őket ahelyett, hogy az érzéseinket hagynánk működni azonnal, ahogy az természetes. Nem szeretek megbántani senkit, igyekszem finomítani a véleményemen, de akkor is azt mondom ki, amit érzek. Ezért szeretem az állatokat. Ők nem kavarnak. Volt idő, hogy állatkertbe szerettem volna költözni. Ez a vágy addig volt bennem, amíg valaki rá nem döbbentett, hogy az állatkertbe amúgy igen sok ember jár. Ja, akkor mégsem megyek oda.
A Nemzeti Lovas Színház fontos a számodra. Gondolom nemcsak az állatok miatt…
Pintér Tamás Oroszlán, az egyik legismertebb kaszkadőr volt Magyarországon, a Színműn tanított bennünket, és nagyon büszke volt rám, a vagányságom, ügyességem miatt. Sose felejtem el azt a mondatát: tanuljátok meg, hogy soha nem az állat, mindig az ember a hibás. Ezt a vonalat viszi tovább Pintér Tibor a Lovas Színháznál, ahol nagyon jól érzem magam és valóban adja alám a lovat, a szó szoros értelmében. Kaszkadőrfeladatot, most is bíz rám. A Hófehérkében, -amelyben a banyát, a gonosz mostohát játszom, – mikor megmérgezem Hófehérkét az almával, a törpék azzal büntetnek, hogy a ló után kötnek, majd a ló kivágtázik velem a pályáról, hason csúszva húzva maga után engem. Lóháton énekelni, játszani, katartikus nagy élmény!
Mikor utoljára készítettem veled interjút, azt mondtad, hogy szerelmes típus vagy. A Nemzeti Lovas Színházban is úgy énekelsz a szerelemről, ahogy csak Te tudsz…
Köszönöm, hogy ezt mondod. Legutóbb is a Lovasszínháznak, majd az Operettszínháznak egy-egy gáláján Lara Fabian Je T’aime című dalával sikerült mindenkit meglepnem. Mert nemcsak én, hanem a közönség is tele lett érzelmekkel.
