A három Oscar-díjjal jutalmazott A brutalista című történelmi filmdráma Art Directoraként Jóvári Csenge a legjobb látványtervező kategóriában Judy Becker csapattagjaként elnyerte a Los Angeles-i és a Torontói Filmkritikusok Szövetségének díját is. Azóta főszerepet játszott a Január 2. című magyar filmben, előtte és persze azóta is a kamera mögött dolgozik, mint látványtervező.
A Brutalista film főszereplője a magyar származású Adrien Brody Oscar-díjat kapott, ahogy a legjobb eredeti filmzenéért Daniel Blumberg és a legjobb operatőr Oscarját pedig Lol Crawley nyerte.
Azért nem semmi! Gratulálok! Hogy kerültél a 10 Oscarra jelölt, Magyarországon forgatott, magyar emigránsról szóló film közelébe?
Három éve csináltunk egy HBO-s sorozatot, aminek az volt a címe, hogy Spy/Master. Ez egy romániai fiktív hidegháborús kémthriller-sorozat. Tasnádi Zsófi volt a látványtervezője, én pedig az art directora voltam. Ezt a sorozatot a Proton Cinema gyártotta, ők csinálták a Brutalistát is. A Spy/Master forgatása közben Téni Gábor gyártásvezető és Petrányi Viktória producer megkérdeztek engem és egy másik lányt, hogy lenne-e kedvünk dolgozni ebben a filmben. Akkor még semmit nem tudtunk a róla, mégis rávágtuk, hogy persze! Tavaly előtt decemberben volt egy interjúnk a látványtervezővel, Judy Beckerrel.
Hogy zajlott ez az interjú?
Előtte bekértek tőlünk egy CV-t, Budapesten a Proton irodájában találkoztunk Judyval. Beszélgettünk és az interjú végére bejött a rendező is, Brady Corbet is. Vele is beszélgettünk egy kicsit.
Nem izgultál?
Dehogynem! Mindketten nagyon izgultunk. Sári is, én is. Judy munkásságával tisztában voltunk. Nagyon jó filmeknek volt a látványtervezője. Például ő jegyzi a Brokeback Mountain – Túl a barátságon című Oscar-díjas filmet is. Az interjú után fél órával már tudtuk, hogy jöhetünk. Ezután kaptunk könyvet. A Brutalista tavaly forgott márciustól májusig, végül mi tavaly januárban kezdtünk rajta dolgozni.
Amikor olvastad a forgatókönyvet, már tudtad, hogy mik lesznek a feladataid? Azonnal tudtad, hogy miért „brutalista” a film címe?
Körvonalazódott. A film címe egy nyers betont és acélt használó építészeti forma, egyfajta látványelem, tehát ismertem.
Érezted a potenciált? Vagy mikor jött el ez a pillanat?
Nagyon tetszett. Már a könyv olvasása közben éreztem, hogy ez egy nagy volumenű film lesz. Nagyon jól volt megírva, érződött, hogy hosszú ideje dolgoznak rajta, illetve fejlesztik. Szép íve volt a történetnek.
Mi volt az első érzés, ami elragadta látványtervezői fantáziádat?
Az biztos, hogy Tóth László magyar zsidó építész, bútorai azonnal megragadtak. László a főszereplő filmbéli neve, akit az Oscar-díjas, magyar származású, Adrien Brody játszott. Judy, a látványtervező már több ezer kinyomtatott referencia,- és hangulatképpel érkezett Magyarországra. Az ő fejében már elég határozott elképzelések voltak. Ránk itt már a megvalósítás várt.
Mire vagy ebben a filmben a legbüszkébb? Ami a te kezed, vagy gondolatiságod lenyomatát hordozza?
A filmeknél, ha megvan a gyártási terv, hogy mikor hol forgatunk, és már látjuk a helyszíneket, ahol a különböző díszletek lesznek, no ekkor jön el az a fázis, amikor az art directorokra kiosztják a különböző helyszíneket, illetve, hogy melyik díszlet kié. Az én díszletem volt az Óbudai Gázgyár, amely az egész institute kápolnarésze. A Sóskút is az én díszletem volt, meg Tóalmás is, amely a Van Buren birtok része. Nagyon tempós volt az egész szervezés, tervezés.
Úgy kell elképzelni, hogy miután megvan a helyszín, azt kiajánlják a rendezőnek, operatőrnek, és ha tetszik, a látványtervező el kezdi kitalálni, hogyan lehetne megvalósítani. Mi is Judyval bejártuk a helyszíneket, ahol elmondta, mit hova szeretne. Aztán forgatás előtt van még egy technikai terepszemle, ahol minden részlegről jelen van egy képviselő. Átbeszéljük, hogy konkrétan mi fog történni, kinek mit kell csinálnia. Mi a feladata az Art Departmentnek, a világosítóknak. A hangosztály is megnézi, hogy fog tudni hangot rögzíteni, ha mondjuk túl hangos a hely, ha elmegy mellette a vonat, akkor jelzik, hogy ez nem biztos, hogy jó helyszín, de mindig van megoldás. Addigra mi már tudjuk, mit fogunk csinálni. Ebben a fázisban a berendezésnek, az építészeknek, a speciális effektekért felelős részlegnek, az SFX-nek kiadjuk a feladatokat, majd ellenőrizzük. Mikor készen van a díszlet és építik, azt felügyeljük. És persze a felmerülő problémákat orvosoljuk azonnal.
Emlékszel olyan gyors reagálást igénylő változtatásra, amit azonnal meg kellett oldanotok?
Volt egy mosdó jelenetünk amit végül nem tudtunk felvenni az eredeti helyszínen. A díszletfalakat végül felépítettük egy másik lokáción, ez egy nagyon hirtelen jött feladat volt. Délelőtt előkészítettük délután már forgott is. Ezzel elég sok időt nyertünk magunknak, hogy ott be tudtuk pótolni ezt a jelenetet.
A főszereplővel milyen volt egy légtérben lenni?
Sokat voltam vele egy légtérben, de nem kontaktáltam Brodyval. Egyébként magas. Szimpatikus.
Mi tűnt fel neked a forgatás alatt, ami arra utalt, hogy ez a film nem egy mindennapi alkotás?
Amikor első napon Brady Corbet a rendező megmutatta a felvételeket, azok nagyon szépek voltak. Filmre forgott és csodálatosan voltak megkomponálva A brutalista képei. Évtizedek óta az első játékfilm, amelyet az ötvenes években kifejlesztett Vista Vision szalagra rögzítették. Ez az eljárás nagyobb felbontást és egyedi perspektívát biztosít, amely a film minden kockáján érezhető volt.
Mennyit dolgoztál A brutalistán?
Tavaly januártól május végéig dolgoztam a filmen. Négyen kezdtük, de én voltam az egyetlen art director, aki a forgatás elejétől a végéig benne volt. Például az Óbudai Hajógyár és a Ganz gyár helyszínekért is én voltam a felelős, de igazából az összes magyarországi helyszínt mi csináltuk. Nem mondom, hogy könnyű volt, de megérte.
Dolgoztál produkciókban Art Directorként és látványtervezőként is. De hogyan kezdődött számodra a filmekbe való belecsöppenés?
Egy kávézóban dolgoztam az egyetem mellett, ahova formatervező szakra jártam. Ott forgatták Lakos Nóra Hab című filmjét. Kellett nekik valaki, aki takarít a stáb után. Hat napot dolgoztam velük. Nagyon megtetszett ez az egész.
Mi volt az, ami téged így elvarázsolt takarítás közben?
A forgatás is tetszett, de leginkább a díszlet az, ami elvarázsolt. Végzettségem szerint ipari termék és formatervező mérnök vagyok. A mesterszakot a MOME-n végeztem médiadesign szakon.
A sepregetés, a figyelés és persze a végzettséged elég volt ahhoz, hogy befogadjon ez a szakma?
Meg néhány telefon. De nekem nagyon nagy szerencsém volt. Megszereztem Tasnádi Zsófi telefonszámát, aki elismert látványtervezőként dolgozott különböző produkciókban. Felhívtam, és elmondtam, hogy engem nagyon érdekel ez az egész. Találkoztunk és elkezdtem neki segíteni. Szerencsém volt. Neki éppen kellett segítség én meg épp jókor hívtam. Videoklipekben, rövidfilmekben, különböző projektekben dolgoztam vele. A legelső film, amiben együtt dolgoztunk, az az Űrpiknik volt, egy kis költségvetésű film. Zsófi volt a látványtervező és segítettem neki a helyszínek előkészítésében, a berendezéseben, a grafikákban. Ott mindenki csinált mindent. Utána pedig vitt magával…Ez volt az első olyan alkalom, amikor az elejétől a végéig végigcsinálhattam egy filmet, forgatással együtt.
A formatervezés, amit tanultál mennyiben van jelen a munkádban?
A tárgyak és a szép dolgok szeretete onnan jön.
A Brutalista után jött a főszereped a velencei filmfesztiválon bemutatkozó Január 2., amely egy különköltözés története. 7 kör a régi lakás és az új albérlet között, te vagy a barátnő, aki segít. Nagyon tetszett a karaktered. Veled jó költözni. Lehet rád támaszkodni fizikailag és lelkileg. Ez átjött. És most így szemtől szembe is érzem ezt….
Ezt a projektet látványtervezőként kezdtem, nagyban folyt a casting, de nem találták a két főszereplőt. Konrád Zsuzsit és engem kért meg a rendező, menjünk egy tesztkört az autóval, – ahol eleve sokat forgott a film. – hogy lássák milyen szereplőkkel együtt a kép. Közben megkérdezte tőlünk Szilágyi Zsófi rendező, hogy elmennénk-e a castingra, mert nagyon jól sikerült az a kamerateszt. Végül minket választottak. Nem értettem hogy bírják az emberek hallgatni a hangomat. De túltettem magamat rajta, mert láthatólag senki mást nem zavart.
Hol érzed jobban magad a kamera előtt, vagy mögött?
Nehéz volt nekem ez a szerep, hisz az én karakterem minden egyes jelenetben benne volt. Sokat kellett vezetnem, ami nagyon fárasztó és stresszes volt. Úgy kellett vezetnem, hogy a kamera a szélvédőre volt szerelve, végig az arcom előtt volt, kitakarva a kilátást. Fejből kellett tudni az útvonalat, közben mondanom kellett a szövegemet, és úgy vezettem, hogy a kamerába sem nézhettem, holott a forgalmat figyelve ez elkerülhetetlen, hisz néha előre is kellett volna néznem. Eddig is tiszteltem a színészeket, de azóta még nagyobb elismeréssel gondolok rájuk. Nem tudom, hogy megcsinálnám-e még egyszer. Jobban szeretek a kamera mögött lenni.
Mi vár most rád?
Most fejeztem be egy amerikai együttes, az Ok Go videoklipjét, egy angol látványtervezővel. Ez egy más tempójú munkát igényel. Sokkal gyorsabban kész is van, mint egy film, de azért filmezni jobban szeretek.
Az egyetemen gondoltad volna, hogy filmezni fogsz?
Nem, teljesen kívül esett az elképzeléseimen. Nem is ismertem senkit, aki a filmszakmában dolgozott volna. Tudtam, hogy tervezéssel szeretnék foglalkozni, a formatervező szak megvolt, aztán csak belecseppentem a film világába. Ezt köszönhetem a kávékészítésnek, és a sepregetésnek.
