A felvidéki származású előadóművészre, egy ország figyelt fel, amikor a Társulat című tehetségkutatón elnyerte Koppány szerepét, most pedig a Siklósi vár udvarán bújhat Kinizsi Pál bőrébe. Igazán mozgalmas nyár vár Vadkerti Imrére, az új szerepen kívül a Kormorán zenekarral is kezdődnek a fellépések. Az is biztos, hogy az énekes a pandémia alatt sem tétlenkedett, ugyanis hamarosan megjelenik az első olyan szólóalbuma, amin teljesen új dalok kaptak helyet.
– Mikor lépett be az életébe a zene és a színház?
– A zene 1987-ben jött be az életembe, amikor a helyi úttörőházban alapítottunk egy zenekart, ami Alfarock néven futott. Jelenleg a saját szólóalbumomon dolgozom, a dalokat Szabó Leslie írta, hamarosan meg is jelenik, már nagyon várom. A Kormorán együttest is folyamatosan kérik fel koncertekre, mellette pedig zajlanak a Kinizsi, a nép fia című rockopera próbái. A zene és a színház így párhuzamosan van jelen az életemben, ez egy nagyon szerencsés időszak. A színházi szereplésre egyébként először 1993-ban került sor, akkor játszottam a Komáromi Jókai Színházban, Felvidéken. A Mária Evangéliuma rockoperában énekeltem, ott voltam Gábriel arkangyal meg egyéb más apostolt, szerecsenkirályt, Boldizsárt alakítottam. A zenei pályafutásában egyértelműen mérföldkövet jelentett, hogy 2011-ben a ma már több, mint negyvenöt éves múltra visszatekintő legendás Kormorán együttes frontembere lettem.
– A zenében, akkor a Kormorán együttes volt a fordulópont a színészetben pedig a 2007-es év, amikor jelentkezett a Magyar Televízió Társulat című műsorába, ahol a megmérettetés során Koppány szerepét nyerte el az István, a király rockopera előadásában.
– Igen, 25 éves István, a király jubileumára kerestek szereplőket. Fontos, hogy minden szerepet tudni kellett, az összes szereplő dalát meg kellett tanulnunk, és bár én nagyon szerettem volna Torda lenni, végül Koppány szerepét nyertem el, ami persze nagyon nagy megtiszteltetés volt, főleg, hogy őszintén szólva én már Torda szerepével meg lettem volna elégedve. Utólag visszatekintve jobban sült el a dolog, de egyben hatalmas felelősség is volt Vikidál Gyula után énekelni, hiszen számomra az 1983-as István, a király az etalon.
– Azért az nagyon dicséretes, hogy egy közszolgálati csatornán futó szereposztó színházi showműsor ennyi embert ültetett a képernyő elé, holott ekkor már mentek az egyéb tehetségkutatók is a kereskedelmi televíziókban...
– Igen, az egyik szombaton meg is döntöttük a nézettségi rekordot.
– Volt már Koppány, Gábriel arkangyal, most Kinizsi Pál bőrébe készül bújni, de láthatták már a színpadon negatív szerepet is játszani, Az utolsó betyárban például a bírót, egy kifejezetten negatív szereplőt játszott. Mely szerepek állnak önhöz közelebb, a pozitív hősök vagy a gonosz karakterek?
– Az elmondható, hogy pozitív szerepet mindig könnyebb játszani, a negatív szerep az, ami kihívás, hiszen a gonosz karakter csupa olyat művel, ami nem helyénvaló, ennek ellenére én nagyon élveztem ezeket a szerepeket is, de legtöbbször a hőst, jó fiút játszottam. Annyit azért elárulhatok, hogy abszolút a vallási és történelmi vonal áll hozzám közel, ezért is tartom nagyon hálás feladatnak, hogy most Kinizsi Pált alakítom, az egyetlen vesztes csata nélküli magyar hadvezért, aki Mátyás királysága alatt vált európai hírű magyar hőssé.
– Ha már Kinizsi Pál, hogyan került bele a darabba?
– Sasvári Sándor, „Sasi” ajánlott be, aki pedig Mátyás királyt alakítja a Kinizsi Pál, a nép fia című rockoperában, természetesen elmondhatatlanul nagy megtiszteltetés volt számomra a felkérés, és a legnagyobb erőbedobással veszek részt a próbákon. Nem könnyűek a dalok, de én akkor érzem az erőmet, ha dolgozhatok, amikor játszhatok, engem ez tölt fel. Kiemelném, hogy Balásy Szabolcs csodálatos dalokat írt, a Kinizsi imája, az a Rockopera Getsemánja. Beleznay Endre rendezői szeme, éleslátása és zseniális ötletei pedig nagyon inspirálóak, nem beszélve arról, hogy Szentgyörgyváry Péter, a siklósi vár kapitánya és Barnóczky Ákos dramaturg milyen nagyszerűen szövegezte a darabot.
– És hogy lehet felkészülni egy ilyen szerepre, utána olvas Kinizsi életének?
– Mivel középkori figura, értelemszerűen nem lett megörökítve a mozgása, így valós képet csak az írott szövegek alapján kaphatunk. A történelmi források segítik az adott karakter rekonstruálását. Már most nagyon szeretem a szerepet, a molnár fiúból lett hadvezér alakítása, egy igazán hálás kihívás. A próbák is nagyon jó hangulatban telnek, kiváló színészekkel dolgozhatok együtt, már most az első próbákon látszik, hogy mindenki nagyon lelkes. Győrffy Attila a darab koreográfusa kitűnő munkát végez, a korhű jelmezek Szabó Hedvig keze nyomát dicsérik, a kiváló hangszerelésért pedig Horváth Krisztián felel.
.JPEG)
(A Kinizsi Pál, a nép fia olvasópróbáján)
– Ha már említette a próbákat, úgy tudom még zárt térben zajlanak, de nem titok, hogy az előadás háromszor kerül megrendezésre a Siklósi vár udvarán augusztusban. Mennyit ad hozzá a hangulathoz az, hogy egy középkori építményben játszhatják?
– Az biztos, hogy visszarepít a múltba. Korhű várfalak között játszani mindig hatalmas élmény, határozottan ad egy pluszt az előadásnak, nem beszélve arról, hogy látványvilágában is kiemelkedő lesz a darab a fényjátékoknak köszönhetően. Lesznek ledfalak, melyekre fényjátékok lesznek vetítve, annyira impozáns lesz, hogy nekem elsőre a Broadway jut róla eszembe, de úgy, hogy közben nem veszít értékéből a középkori miliő, inkább azt mondanám, hogy nagyon jól kiegészíti egymást a modern technika és az autentikus környezet, az biztos, hogy maradandó élmény lesz.
– Azt már tudjuk, hogy látványában nagyon erős lesz a rockopera. Érzelmekre miként fog hatni? Kinek ajánlaná ezt a darabot?
– Mindenkinek. Egy 5-6 éves gyermek is tudja élvezni, mert nagyon mesés az előadás, a mesélő szerepét Beleznay Endre, a darab rendezője tölti be. A serdülőknek azért ajánlanám, mert tudnak azonosulni egy történelmi hőssel, így azt gondolom a „Kinizsi Pál, a nép fia” egy kiváló program az egész család számára, hiszen korhatár független, az persze más kérdés, hogy ki mit visz haza belőle, van benne bunyó, csata, vicces jelenetek is akadnak bőven, de drámában, megható pillanatokban sincs hiány.
– Utolsó kérdésem, 2017-ben megkapta a Külhoni Magyarságért díjat, mit jelent ez az Önnek?
– Hatalmas megtiszteltetés főleg, hogy az ember nem kéri a díjakat, hanem kapja, így nekem ez egyfajta visszaigazolás, hogy szívvel-lélekkel és jól végzem a munkám, de egyúttal felelősség is, boldog felelősség. Felelősség, hiszen a felvidéki magyarságot képviselem ezzel, én lehetek a zászlóvivők egyike, ezért még a korábbinál is nagyobb odaadással dolgozom, örülök, hogy a munkám eszköze a zene, ami összeköti a magyarságot is, kulturális örökségünk fontos része. Hiszek a zene erejében, Vallom, hogy mind élni, mind alkotni csak hittel érdemes.
