Mátyás király nem biztos, hogy olyan igazságos volt, mint ahogyan a legtöbben gondolják. A Legendás Mátyás című előadás lerángatja őt a heroizáló szobortalapzatról, megmutatja, hogy mind a gyakran leváltott potentátok, mind a pokolian megadóztatott nép, lázadt ellene, a megölésétől kellett tartania.
Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára, hangzik a Himnuszban, magyar szíveket megdobogtatóan, de azért jó néhányan állítják, többet kellett volna török veréssel foglalkozni, mint a nyugattal hadakozni. Meg tán nem kellett volna nyakra-főre leváltani az ország vezetőit, ezzel persze bizonytalanságot keltve, és hatalmat összpontosítva, ami pedig bizonyos szempontból jó volt, mert meggátolta a szétesést. Tény, sok minden megszilárdult az országban. Amikor meghalt Mátyás, sokan egyenesen azt mondták, hogy oda az igazság. Az adók túlhajtása viszont valóban nyomorgatta a népet, keményen megsarcolta az egyházat is. Lett is belőle Vitéz János bíboros által vezetett jókora lázadás. Ugyanakkor behozta a reneszánsz kultúrát az országba, művészetmecénásként működött, csodás, kézírásos könyvekkel teli, gyönyörűen illusztrált könyvtárat hozott létre. Fontos külföldi kapcsolatokat ápolt, karizmatikus, bár gyakran nehezen elviselhető, hektikus személyiség volt. Ellentmondás ellentmondás hátán, de ezt rengetegen nem tudják, mert leginkább a heroizált kép él róla, hogy hű, de nagy, és milyen felülmúlhatatlanul igazságos király volt.
A Legendás Mátyás című kamaramusical, ami a 6SZÍN, itt tartották az ősbemutatót, és a Panker Produkció közös előadása, igyekszik árnyalni a képet. Négy színész veselkedik neki, bámulatos intenzitással, a kolosszális feladatnak. Hárman, Frankó Tünde, Széles Flóra, Földes Tamás, több szerepet játszanak, akár villámgyors átöltözésekkel, vagy csak egy-két ruhadarab sebtében való kicserélésével, és virtuóz feladatként, rapid átlényegülésekkel. Cseh Dávid Péter csak Mátyás királyt adja. Először nem is beszél. Aztán első dalával igencsak belecsap a lecsóba, falrepesztő hangerővel énekel, amit már az Izgass fel! című musicalben is tett ugyanitt, ezt ő is fordította, annak és a mostani produkciónak a közös rendezőjével, Pányik Tamással közösen. Ráadásul ezúttal a dalszövegeket is írta. És aki akkor is és most is, egy szál zongorán olyan erőteljesen, annyira széles érzelmi amplitúdón játszott, mintha egy egész zenekar lenne, és a Legendás Mátyás ütős zenéjét is szerezte, az Mester Dávid. Ha kell, tombol, őrjöng a zongora, háborút idéz, máskor líraibb, akár szerelmetes dallamok szólnak belőle, ordítóan hangosak, és meditatívan halkak egyaránt.
A rendező által jól egyben tartott színészi játékon kívül, a dalok az előadás fő erősségei. Leginkább úgy éneklik őket, mintha monológok lennének, velünk szembefordulva zengenek, nem ritkán harsognak a dalok, amiket még mikroporttal is felerősítenek ebben a kis színházban. Mindehhez gyakran erőteljes mimika, széles gesztusok társulnak, és Bóna Gábor által koreografált táncok. Humorból lehetne több, ezt főleg Földes Tamás figurái képviselik, ő bátran elmegy a karikaturisztikus hatásokig. Frankó Tünde például Szilágyi Erzsébetként, Mátyás anyjaként vasmarokkal fogná a fiát, nem csak akkor, amikor 15 évesen trónra került, hanem már javában felnőttként is. Cseh Dávid Péter pedig érzékelteti, hogy már egészen fiatalon is karakán egyéniség volt, mert a saját feje után menni, kevéssé tűrte, hogy irányítsák, meglepő, sajátos döntéseket is hozott. Széles Flóra például mesebeli szálként, eltitkolt, erdélyi szerelem, akivel havonta egyszer, mindig ugyanazon a tisztáson találkozik Mátyás vadászálruhában, és amikor a lány megtudja, hogy király, elemészti magát. Ez valószínűleg kevéssé felel meg a valóságnak, de musicalbe csak kell egy romantikus szerelmi szál. És kevéssé kell direkt ismeretterjesztés. Tudom, hogy a Déryné Program keretében viszik majd az előadást iskolásoknak, de nem tartom szerencsésnek az olyan narrátor szövegeket, amik ahhoz hasonlatosak mintha a Wikipédiából vették volna ki őket. Ezeket, ha már feltétlenül szükségeseknek gondolják őket, talán szerencsésebb lenne feliratokként megjeleníteni. Kerényi Tünde Sára szövegeiből, a különböző jelenetekben is, többször is kilóg az ismeretterjesztés lólába, ezért nem mindig vannak igazi drámai összecsapások, emiatt általában a dalok sokkal erőteljesebbek mint a prózai részek.
A premierbanketten a producerként debütáló Kerényi Miklós Máté elmondta, hogy eredetileg a magyar látványtervezés szeretett nagyasszonya, tanára, Gyarmathy Ágnes tervezte volna a díszleteket, jelmezeket, de sajnos meghalt. Szép kiállítást nyitottak meg a terveiből a 6SZÍN-ben. Rákay Tamás a korra emlékeztető jelmezeket, és jól mozgatható, egyszerű díszleteket tervezett.
Összességében a produkció zöme magas hőfokú, érezhetően, „szerelemgyerek”, mindenki beleadott apait-anyait, odatette magát rendesen. Méltán ünnepelte hosszú vastapssal, ovációval a bemutató közönsége.
Írta: Bóta Gábor
Fotók: Taba Zsolt
