Göncz Árpád Mérleg című drámájának szerepeit Varga Mária és Zsótér Sándor alakítják, az előadást augusztus 3-án mutatják be a Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban.
Évtizedek óta felmerülő kérdést feszeget Göncz Árpád Mérleg című darabja. A kamaradráma egy ’Férfi’ és egy ’Nő’ évtizedeket átívelő történetét mutatja be. A Terminál Workhouse független színházi formáció és a Csokonai Nonprofit Kft. közös produkciójában Zsótér Sándor és Varga Mária látható.
A ’Férfit’ alakító Zsótér Sándor egy pillanatig se hezitált, hogy elvállalja-e a szerepet.
„Ez egy kaland. Eszembe se jutott, hogy nemet mondjak. A könyvet Gerlits Rékától és Mészáros Piroskától, a Bátorságok Könyve kitalálóitól kaptam. A nyolcvanas években írtak ilyen darabokat, másfajta, nem divatos. Két ember hosszan beszélget különösebb trükk nélkül. Nincsenek nagy fordulatok, nem egy Netflix sorozat. Én mindig félek, óvakodok kimondani egy mondatot, vagy egy szót, vagy egy szlogent, hogy ez erről vagy arról szól. Bízom az emberek értelmében, hibásan, de bízom, hogy nem szükséges, hogy a szájukba rágjanak valamit. Most népvándorlás van! Én nem gondolom, hogy az lenne a kötelességünk, hogy ehhez a problémához hozzászóljunk, hogy Magyarországról most éppen hány ember megy el, vagy hány fiatal vagy család képzeli máshol az életét, hiszen az egész világ egy népvándorlás időszakában van. Itt vagy tudunk érdeklődést kelteni két ember iránt, vagy nem. Nem moralizál a darab afölött, hogy az egyik vagy a másik figura jól vagy rosszul döntött”– mesélte Zsótér Sándor.
A ’Nőt’ a legendás Varga Mária alakítja a színpadon.
„Mindkét karakter sorsa nagyon fordulatos, izgalmas és eleven, miközben nem az extrém történéseken van a hangsúly, sokkal inkább két emberi sorson. Egy rövid kapcsolat után szétszakadnak az útjaik és évtizedekkel később látjuk viszont a figurákat, akik a maguk módján döntöttek a sorsukról. Nincs szájbarágósság, nem mondanak ki mindent a figurák, mint manapság. Ritának a rendezése rendkívül játékos, tökéletesen kifejezi a ki nem mondott drámákat, gondolatokat. Csatlakoznék ahhoz, amit Sándor mondott. Fontos, hogy következményei voltak egy döntésnek, vagy bizonyos szavaknak, ami ma már nincs. Van két fiaim, jönnek-mennek a világban, de mindenképpen ragaszkodnak a hazájukhoz, miközben nagyon kíváncsiak a kinti életnek a mindenféle bugyraira. Úgy látom, hogy nagyon nyitottak, és igyekeznek minél többet tapasztalni a világból, és hát remélem, hogy ezt kamatozni fogják egy idő múlva” – mesélte Varga Mária.
„Nagyon egyszerű mondatok vannak a novellában, például az, hogy ’mentek’, vagy ’hallgattak’, mégis hatalmas életet rejt. A dráma dialógusainak a lényege pedig a ki nem mondás, a dolgok sejtetése – a hetvenes évekre jellemző kommunikációs forma. A drámai feszültséget pont az kelti, hogy két ember beszélget és elhallgat dolgokat a másik elől, néha pedig szinte bántóan kimond, vagy úgy mond ki valamit, hogy igazából azt a végtelen mélységet mögötte nem fejtik ki” – tette hozzá Boronkay Soma dramaturg.
A kétszereplős előadás zenéjét Matkó Tamás szerzi.
„Hálátlan, jó értelemben hálátlan feladat, két c hang már belekerült az előadásba. De ez nem azt jelenti, hogy én ebben nem tudom megtalálni az örömöt, hiszen ebből lehet tanulni például. Kevés zene lesz benne, annak viszont annál hangsúlyosabb szerepe lesz” – mesélte Matkó Tamás zeneszerző.
Augusztus 3-án, a néhai köztársasági elnök beiktatásának évfordulóján mutatják be a XV. kerületi Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban, ezzel tisztelegve a 100 éve született volt köztársasági elnök és író emléke előtt. A Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban a 2022/23-as évadban is repertoáron marad a darab, és az alkotók bíznak benne, hogy vidéken is több helyszínen bemutathatják az előadást.
