Sok éve rendez, főképp prózát, de már Verdi-opera is felkerült a repertoárjára. Csapatban gondolkodik, csapatban szeret dolgozni, 2015-ben is ezzel a szemlélettel foglalta el a Miskolci Nemzeti Színház egyhangú döntés alapján elnyert igazgatói tisztét Béres Attila. Újraválasztása óta ez csak erősödött, és hálás minden kollégájának, aki segíti a munkáját.
– Több mint két évtizede rendezőként ismer a színházi élet. Meglepett az életrajzodban, hogy Kolozsváron matematikaszakon kezdted az egyetemet.
– Igazából nagyon is praktikus oka volt ennek. 1989-ben, amikor érettségiztem, nem lehetett felvételizni a szülővárosomban működő Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemre. Abban a sötét diktatúrában, ami akkoriban még uralta Romániát, nagyon nehéz lett volna egy fiatalembernek egyetemi diploma nélkül elkezdeni az életét, emiatt fordult úgy, hogy jelentkeztem a matematikaszakra. Tulajdonképpen nem volt véletlen, hiszen ehhez a tantárgyhoz valamennyire értettem, valamennyire szerettem is. Harmadéves voltam, amikor végre felvételizhettem Marosvásárhelyen, és fel is vettek a színészszakra, így egy darabig párhuzamosan végeztem mindkét egyetemet. Matekból elvégeztem, de máig sem írtam meg a szakdolgozatomat. Még ma is szeretem a matekot, és talán sokaknak furán hangzik, de szerintem az egyik legszebb reálművészeti ág.
– Egy színházigazgatónak bőven van dolga a számokkal, kifejezetten jól jöhet a matek ismerete.
– Valóban nem árt ezen a poszton. Ám a matematika nem is feltétlenül a számok ismeretét jelenti, hanem inkább a rendszerszintű gondolkodást. Egy színházigazgatónak muszáj mátrixokban gondolkodnia, át kell látnia egy hálót, amelyben működtetni tudja a színházat. Ebben nagyon jó segítség lehet. Mondok egy idevágó szemléletes példát, amely matematikai szöveges feladványnak is megfelel. Ha a Miskolci Nemzeti Színházban összesen három játszóhely van, harminchárom színész és évi tizennégy bemutató, akkor hogyan kell az igazgatónak kimatekoznia azt, hogy egy színész egyszerre csak egy helyen próbáljon, de a sokszoros szereposztások miatt is párhuzamos legyen a többi térben játszódó darabbal? A matematika számomra magát a rendet is jelenti, ahogyan a rendezés is.
– Az egyetem után honnan indultál a színházi világban?
– Először a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban csöppentem bele, ott még színészként kezdtem dolgozni. Közben beiratkoztam a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemre, amelynek a rendezőszakán szereztem diplomát. A rendezői vonalra kicsivel később tértem át, de már Magyarországon, előbb az egri Gárdonyi Géza Színházban, a Pécsi Nemzeti Színházban állítottam előadásokat a színpadra, majd évekig a Budapesti Operettszínházban voltam főrendező. Rendezői munkáim mellett 2012–2014 között már igazgatóhelyettese is voltam a Miskolci Nemzeti Színháznak, és amint lehetőségem nyílt rá, megpályáztam az igazgatói széket is, amelyet 2015-ben – egyhangú szavazással – el is nyertem. Tavalyelőtt is egyhangú szavazással nyertem el, a jelenlegi kinevezésem 2025 nyaráig szól.
A cikk folytatása a Pepita magazin novemberi számában olvasható.
